Sétálni indulsz, mint egy sarkvidéki expedícióra: tappancscipő, overall, ideges pillantások a hőmérőre.
Egy természetes folyamatból megpróbáltatást csináltunk azzal, hogy előre beprogramoztuk magunkat a félelemre – számol be a tudósítója.
Sok kutya számára azonban a hó és a fagy nem ellenség, hanem egy üdvözlendő, érzékszervi felfedezésekkel teli elem, ahol áshatnak, szaglászhatnak és hempereghetnek. Az értük való aggodalmunk gyakran ellentétben áll velük született örömükkel.
Fotó:
Az igazi veszélyt nem maga a hideg jelenti, hanem a figyelmetlenségünk. A túlzott hideg nem öt perc alatt jelentkezik, egyértelmű jelei vannak: reszketés, letargia, sápadt nyálkahártyák és felszínes légzés.
Amíg a kutya aktívan mozog és érdeklődéssel kutatja a hófödte területeket, addig a teste sikeresen termel hőt. A probléma ott kezdődik, ahol megállunk – a felhajtónál, a szomszéddal beszélgetve, miközben a háziállat statikus helyzetben fagyoskodik.
A legfőbb téli szabotőr nem a hó, hanem a kémia. A járdákon használt vegyszerek marják a mancspárnák érzékeny bőrét, irritációt, repedéseket és kémiai égési sérüléseket okozva.
Hazatérve a kutyák ösztönösen nyalogatni kezdik a mancsaikat, és ezzel a só, homok és homályos vegyületek mérgező keverékét veszik magukhoz. Ez közvetlen út a mérgezéshez, amelynek tünetei közé tartozik a hányás, a letargia és a táplálkozás megtagadása.
A cipők logikus megoldásnak tűnnek, de új problémát okoznak – a tapadás elvesztését. Jégen a csizmás kutya ügyetlenül csoszog, lábai megcsúsznak, ízületei természetellenes helyzetet vesznek fel, ami megsokszorozza a rándulások és húzódások kockázatát.
Sokkal biztonságosabb, ha védőviasszal vagy szilikongéllel kezeljük a mancsokat, és séta után egyszerűen csak alaposan lemossuk őket meleg vízzel. A fülek egy külön történet.
A kutyák, különösen az aktívak, szeretnek a hótorlaszokban bukdácsolni, és a hó felhalmozódik a hallójáratban. A nedvesség és a hideg tökéletes környezetet teremt a középfülgyulladáshoz, amelyet a fej billegéséről, rázásáról és a fül tövének érintésére adott fájdalmas reakcióról ismerhetünk fel.
A megelőzés egyszerű: hójáték után óvatosan törölje le a dobhártyát egy száraz ruhával. Az étel üzemanyag, de nem minden üzemanyag.
Az a mítosz, hogy minden kutyának növelnie kell a kalóriamennyiséget télen, elhízáshoz vezet a lapos háziállatoknál. Csak azoknak van szükségük plusz energiára, akik a szabadban élnek vagy órákat töltenek a hidegben aktívan dolgozva.
A többiek számára egy plusz adag vagy egy darab zsír csak azzal fenyeget, hogy plusz súlyt szedünk fel, és megterheljük az ízületeinket és a szívünket. A téli gyaloglás tehát nem a félelmek vakon követéséről, hanem a tudatos egyensúlyról szól.
Engedd meg a kutyádnak, hogy kutya legyen – ássa az orrát a hóban, hemperegjen a hátán és kapja el a hópelyheket. A te feladatod nem az, hogy megtiltod, hanem az, hogy ellenőrizd az időt, figyeld a mancsok és a fülek állapotát, és térj vissza a meleg ágy melegébe és a békés esti szunyókáláshoz.
Olvassa el még
- Miért öltözteted jelmezbe a háziállatodat: az ember kivetítése a vadállatra
- Amikor a háziállat „főnökké” válik: az anarchia jelei a falkában
