Azt mondja, „minden rendben van”, de a vállai megfeszülnek, mint a kábelek.
Azt ígéri, „beszéljük meg holnap”, és karjait keresztbe fonja a mellkasán – bevehetetlen erődítmény, számol be a .
Hosszú, racionális beszélgetéseket folytattok, megegyeztek, fegyverszünetet kötötök, de belül marad egy nehéz maradvány és megmagyarázhatatlan fáradtság. Mert a párban az igazi párbeszéd nem a szavak, hanem a testek, és azok sosem hazudnak, elárulják a feszültséget, amit az elme oly keményen próbál elrejteni.
Fotó: Pixabay
A nonverbális kommunikáció – a gesztusok, az arckifejezések, a testtartás, a hangszín és még a távolságtartás nyelve is – a kommunikációban a jelentés több mint felét teszi ki. Míg az agyad kiválogatja a társadalmilag elfogadható nyelvezetet, addig a tested az érzelmi állapotod tiszta, szűretlen igazságát sugározza.
Ezeket a jeleket figyelmen kívül hagyni olyan, mintha úgy próbálnánk megérteni egy film cselekményét, hogy kikapcsoljuk a hangot és a képet, és csak a feliratokat hagyjuk meg. Figyelj az alapvető jelzésekre.
A test elfordítása beszélgetés közben, a szemkontaktus kerülése, a keresztbe tett karok vagy lábak nem csupán kényelmetlen testtartás. Leggyakrabban ezek olyan tudatalatti akadályok, amelyek lezárásról, védekezésről vagy egyet nem értésről árulkodnak.
Lehet, hogy a partner megértően bólogat, de ha a lába az ajtó felé fordul, akkor a valódi szándéka az, hogy minél hamarabb távozzon ebből a beszélgetésből. A hangszín és a szünetek tonnányi információt hordoznak. A durva, magas hangszín ingerültséget árul el, még akkor is, ha a szavak semlegesek.
Az „igen” válasz előtti hosszú szünet mély kétségekre utalhat. A monoton, érzelemmentes beszéd gyakran kiégésre vagy fáradtságnak álcázott depresszióra utal. Nem arra figyelsz, *mit* mondanak, hanem *hogyan* mondják.
A saját tested ugyanilyen érzékeny érzékelő. A kommunikáció után a mellkasodban érzett tartós nehézkedés, a torkodban lévő gombóc, a megmagyarázhatatlan fejfájás vagy a nyakadban és a vállaidban lévő feszültség közvetlen reakció lehet a kapcsolat mérgező dinamikájára.
A psziché, mivel nem talál kiutat az érzelmeknek, szomatizálja azokat, a ki nem mondott konfliktust fizikai tünetté változtatva. A test szó szerint sikít ott, ahol a nyelv hallgat. A veszekedésben a nonverbalizmus fegyverré válik.
Egy gúnyos vigyor, egy megvető pillantás lefelé, a személyes tér agresszív megsértése (az úgynevezett „orrba-szájba beszélgetés”) sokkal jobban fáj, mint a legbántóbb szavak. Ezek a beszéd előtti, állati szinten csapódnak le, mély megalázottságot és bizonytalanságot okozva.
Egy ilyen „beszélgetés” után a szóbeli megbékélés nem hoz enyhülést, mert a seb egy másik szinten keletkezik. Az ilyen jelek olvasásának készségének fejlesztése az ítélkezésmentes megfigyeléssel kezdődik.
Hagyd abba az értelmezést, és csak vedd észre: „Amikor a költségvetésről beszélünk, visszahúzódsz”; „Látom, hogy összeszorítod az öklöd”; „A hangod halkabbá válik, amikor kényelmetlenül érzed magad a témával kapcsolatban”. Ez nem vádaskodás, hanem ténymegállapítás, ami gyakran maga is kinyilatkoztatássá válik a partner számára, aki esetleg nincs tisztában a testi reakcióival.
Ugyanilyen fontos, hogy tudatában legyünk saját nem verbális viselkedésünknek. Mit csinál az arcod, amikor figyelsz?
Szemkontaktust tart vagy a telefonját nézi? Nyitott vagy zárt a testtartásod? Azzal, hogy kontrollálod magad, egyértelmű üzenetet küldesz a partnerednek: „Itt vagyok, veled vagyok, biztonságban vagy”. Ez az alapja minden őszinte beszélgetésnek.
Használja a testbeszédet a kapcsolat helyreállítására, amikor a szavak elapadtak. Egy gyengéd érintés a karon egy nehéz beszélgetés során, egy nyitott testtartás, egy lágy tekintet jobban oldja a feszültséget, mint ezernyi bocsánatkérés. Egy csendes ölelés, amikor a partner sír, többet mond a támogatásról, mint a legszebb vigasztaló szavak. Ez kommunikáció a lélek szintjén, a traumatizált elmét megkerülve.
Ha megtanulod olvasni ezt a titkos nyelvet, sok konfliktus egyszerűen nem fog felmerülni. Érezni fogod, ha a partnered ideges, még mielőtt az kiakadna, és időt fogsz neki felajánlani. Lássa őszinte örömét csillogó szemében, még akkor is, ha szavakban fukarkodik a dicsérettel. Kapcsolatotok új, szinte telepatikus dimenziót kap.
Rá fogtok jönni, hogy az igazi intimitás az, amikor a testek ellazulnak egymás jelenlétében. Amikor csendben tudtok ülni egy szobában, és ez a csend nem nyomasztó lesz, hanem intenzív és kényelmes. Amikor a keze a tiéd után nyúl, és a tested ösztönösen a vállának támaszát keresi.
Végső soron a bizalom nem a megállapodásokban, hanem az izommemóriában él. A tested megjegyzi, hogy melyik ölelésben tudsz elolvadni, és melyikből akarsz kihúzódni. Ez a legőszintébb és legbölcsebb tanácsadód.
Már csak az van hátra, hogy abbahagyd a mellőzését, és elkezdj végre figyelni rá. Talán akkor minden megoldhatatlan „verbális” probléma egyszerű és elegáns megoldást talál a köztetek lévő térben, ahol a szavak helyett a csend, a melegség és a kölcsönös gravitáció uralkodik.
Olvassa el még
- Hogyan menti meg az érzelmi intelligencia a házasságot a belháborúban: ha az EQ fontosabb, mint az IQ a közös költségvetés szempontjából
- Mi történik, ha a szerelmet felváltja a veszteségtől való félelem: amikor nem egy személyhez, hanem a megváltás eszméjéhez ragaszkodsz
